DJTZs

 A héten T. Sajóhidvégen telelt, gyógyult, pihent, stb. nehéz volt elengedni most, meg a hazajutása is sokáig bizonytalan volt, de végül minden rendben ment...

Julcsival pedig volt időnk egymásra (nekem rá). Rengeteget beszélgettünk, nyugodtan sétáltunk az óvodába és hazafelé, minden nap időben beértem a munkahelyemre !!! - ez nagy dolog, mert amúgy nem szoktam beérni.

Sütöttünk mézeskalácsot, főztünk egy s mást... és hisztinek nyoma sem volt. na jó, nyoma volt, de sikerült elébe kerülnünk.

Egyébként meg semmire sincs időm, de igyekeztem az ünnepi készülődést mégis részévé tenni a mindennapoknak, ami nekem igazán nehezen megy. Így idén először, készült adventi koszorú is, gyertyás és ajtóra akasztós is, meg a mézeskalácsból is kétszeri sütés. ennél több egyelőre nem ment. cserébe rumli van, kosz és veszekedés velem a rumli miatt. de azért egy öröm is, mert a koszorú és a mézeskalács már megvan, nem lehet visszacsinálni, még ha a tepsi a sütőpapírral ott is marad a konyha közepén..

a mézeskalácsból - ami nagyon finom lett - legbüszkébb a fűszerkeverékre vagyok, amit a rézmozsárban, ami Z. nagymamájáé volt, aprítottunk mindenféle fűszerből.

így mennek a 7köznapok. és készítettem mindenről képet, amik még nem tudom mikor kerülnek a blogra.

 Beteg?! Tomi párnacsatázik...

miközben az Eintstürzende Neubauten Ende Neu című számát hallgatja

amit utána még háromszor meghallgatott.. hmmm. ez az egy szám, amit elég ritkán hallgatok, az amúgy nagy kedvenc (Ende Neu) című albumról...

Ki min káromkodik egy nagyot…

Van aki azon, ha elront valamit a munkájában, van aki azon, ha a buszon a labara lépnek, más azon, ha nem köszönnek neki a liftben, esetleg azon, ha összeröri a kedvenc poharát…

Én most azon, hogy a táskámban maradt a nyúlfejű a párduc és a cumi… J

 Varró Dánieltől... remélem, nem bánja, hogy itt népszerűsítem :-)

"Ej, kicsi fiam, te pöttöm,

aludj el most már, de rögtön.

Ajj, kicsi fiam, te nudli,

hagyd az anyádat aludni!

Fejezd be már a rinyádat,

és hagyjad aludni anyádat.

Itt van az apád, aki karon visz,

hogy nem ejt le, abban nagyon bizz,

és ne bömbölj már, na ne bömbizz.

Meg kéne téged böfögtetni,

vagy a bölcsőbe befektetni?

Borús és deprimált apádnak

egyetlen árva csillaga,

ne akarjad, hogy énekeljek,

aludj el szépen, kisbaba.

Alszik a ciciben a tej,

a farpofán a friss kaka –

most nem pelenkáz át apu,

aludj el szépen, kisbaba.

Ordítasz adta kölke, mi?

Nem hagyod apád költeni?

Megírta Ady Endre is mi van:

aludj, mikor az apád altat!

Most apád altat kisfiam."

T: Anya, úgy érzem, mindig ritkán azért fáj a hasam, mert hiányzol nekem!

Mmmmm. ezzel meg is volna a galád betegség pszichés komponense, amely talán nem is olyan jelentéktelen összetevő ezúttal, tekintve, hogy a hasfájásos betegség, ami családunk többi tagját teljesen elkerülte, épp egy nappal azután kezdődött, hogy három napig nagyjából csak aludni jártam haza. 

Kedves Tomuskám! még jó, hogy ma volt idő együtt lenni.

A betegséget amiből már csak egy kis gyengeség - meg persze az amúgy meglévő nátha és köhögés - maradt, egy BK-es ebéddel zártuk le, mivel Tomus a könyvtárból kifele jövet már igen éhes volt. Ezektől a kajáktól én még ép gyomorral is émelygek, a megevéstől számított fél óra múlva, úgyhogy ha T-nak nem lesz baja, akkor biztosan tényleg rendbe jött.

A kép külön kérésére készült úgy, hogy azt mondja közben: há-há -hááá

A gyermekeim épp arról beszélgetnek, hogy majd ha lesz kistestvérük, akkor melyikük mennyit szeretne kóstolni az anyatejből... 

J: Tomi te mennyit akarsz inni a tejecskéből?

T: (elgondolkodva).. hetven - százt...

 J: - Anya, elfordult a Föld, azért lett sötét?

 D: - Igen, Julcsi

 J: - Anya, majd elfordul a Föld, és akkor megint világos lesz?

 D: - Igen, Julcsi :-)

 J: - Anya, anya, nem látom, hogy elfordult a járda!

 Tomival a napokban a János-khzban is jártunk.

T. olyan ramatyul nézett ki szerda estére, az ágyon összegörnyedve sírt, hogy nagyon fáj a hasa (már napok óta egyre jobban fájlalta), a láza is felment, majd hirtelen hányni kezdett, míg végén már a vizet is kihányta...

így kedvenc gyermekorvosunk javaslatára (aki egyébként délelőtt alaposan megvizsgálta T-t), elindultunk az ügyeletre.

Julcsika Krúdyba át, én Tomi mellett, őt támogatva, Z. vezet.. már az érdekes volt, hogy Tomi a körúton haladva izgatottan várta, hogy a Nyugati-pu-hoz érjünk, ezután már arról beszélt, hogy a kórházban majd megnézi a mentőautókat, és majd miket fog csinálni, aztán arról elmélkedett, hogy életében másodszorra lesz kórházban, mert először akkor volt, amikor megszületett.. szóval lelkes volt.

Mire odaértünk fel-alá járkált, izgatott volt, a kedves és alapos doktorbácsinak bemutatkozott, majd elmondta, hogy most épp sehol sem fáj, a gyerekgyógyásznál teát ivott...

én egy kissé szégyelltem magam, de azért örültem, hgoy T. ilyen ügyes, és a sebész doktor úr is elismerően bólogatott, hogy elhoztam a gyereket, mert bizony a vakbélgyulladásnak pontosan ilyen tünetei lehetnek, de azért az most neki nincs mondta, miközben tövig benyomta T. hasát, és mutatta, hogy na ez az, ami nagyon fájna neki...

Így megnyugodtunk.

Másnapra Tominak újra fájt a hasa, és tegnap éjszaka megint 39fokos láza volt és újra hányt... , reszketett, úgy hogy még meg is ijedtünk, hogy ez mi..

de szerencsére úgy tűnik egy galád vírus, és nem vakbél..

Az történt, hogy a Lágymányosi utcai bankfióknál a bankautomata nem működött, ami persze előfordul, hogy csak zörög, zakatol, majd nem ad ki pénzt. nem is vagyok én ilyenkor mérges, bármi elromolhat...

Úgyhogy bemegyek a bankba, kérem a segítséget, hogy nem jött ki a pénz... Mire egy csöppet mérgesen mondja nekem az alkalmazott (főnök? - mert más ruhában volt, mint a többiek), hogy: Most voltak kint javítani!! 

Én persze mondom, hogy hát az sajnálatos, viszont nem működik... úgyhogy akkor gyorsan oldjuk meg a problémát, vennék fel pénzt a bankfiókban, gondolom ez ilyen esetben ingyenes...

Nem, nem ingyenes...! - nézek meredten - hogy rendben, hogy elromlik, előfordul, de ilyenkor ingyenes szokott lenni a pénzfelvétel...

De most voltak javítani! - (vajon mennyire érdekel engem, hogy mikor javítják az automatákat?) Nem, a pénzfelvétel nem ingyenes, de egyébként a közelben vannak más bankfiókjaik, menjek akkor oda..

Sajnos erre olyan mérges lettem, hogy nem álltam ki a jogaimért, csak annyit mondtam, hogy ez azért különös hozzáállás. viszont utána a török gyorsétteremben sikerült az étkezési jeggyel pontosan fizetni.

és hogy legyen egy pozitív is hasonló témában: A bartók béla úti Neckermann utazási irodában viszont készségesen megoldották az utazási utalvány hosszabbítását.

szuper.

Julcsi a biciklijén elől halad - már sötétedik... 

-Anya, én bátor vagyok!

-Tudom, Julcsikám!

-Anya, te nem vagy bátor?

-De, én is bátor vagyok.

-Anya, Tomi nem bátor?

-De, Tomi is bátor.

-Anya! akkor, akkor,... én kire vigyázzak?