Előfordulnak dolgok, amikben Zolival nem feltétlenül értünk egyet...nincs ez másképpen a gyermeknevelés terén sem. azért a legnagyobb részében szerencsére vagy sikerül megegyeznünk, vagy nincs olyan jelentősége annak sem, ha mást gondolunk.
 |
| Származási hely: 2012.0425Gazsiék |
Én a Tomi-cumi ügyön is többet morfondírozok, gondolkodom (köszönöm a hozzászólásokat ezúton is!). Például azokból is láttam, hogy másoknál jellemzően ez saját döntés volt, vagy ha nem, akkor pedig leginkább kisebb korban volt a váltás. Azóta ismét próbáltam beszélni Tomival erről, aki minden áron tartja magát ahhoz, hogy a cumit a nyuszi vitte le, és ő márpedig nem szokott le. (és nem is ügyes!) valahogy így:
T: hülye nyuszi!
D: Szerintem Tomi, a cumi egyszerűen eltűnt! De akárhogyan is volt, te vagy a nagyon ügyes, hogy anélkül alszol el, hogy leszoktál!
T: nem, nem! a nyuszi vitte el! én tudom! nagyon hülye nyuszi. és én nem szoktam le!
Egy másik dolog egyébként, hogy Zsuzsival mit lehet csinálni, és mit nem. (azt hittem, ebben én leszek a szigorúbb, és Z. az engedékenyebb, de lehet, hogy nem.) Nekem meggyőződésem, hogy annál jobb, minél több dolgot megengedek, és csak a babát veszélyeztető dolgokat kell tiltani, azokat viszont nagyon határozottan. Így aztán én szinte mindig engedem, hogy Tomi gondoskodjon: rátegyen takarót levegyen róla, odahozzon játékokat, babráljon vele, játékot tegyen a közelébe akár olyan dolgokat is csináljon, amik felnőtt szemmel nézve teljesen feleslegesek. Nagyon nagy becsben tartom azt, hogy a gyerekek mind ez idáig őszinte szeretettel, és gondoskodással fordultak a kishúguk felé, és úgy érzem ez mindennél többet ér, még ha az ő gondoskodási módjuk más is, mint a miénk, semmi esetre sem szeretném sem szeretném kedvüket szegni a túl sok tiltással, vagy korlátozással.
 |
| Származási hely: 2012.0425Gazsiék |
