Meg kell törjem a nemírás jegét ahhoz, hogy újra tudjak írni.
Egy nem épp minőségi, de annál jellemzőbb, otthonos életkép:
Tomi és Julacs óriásiak, méretre és cselekedetekre is. Tomi igazi nagyfiú lett, szombaton kiesett az első foga!
Amúgy is olyan nagyfiús, gondolkodtam korábban, hogy honnan lehet tudni egy gyerekről hogy iskolaérett, na, Tomin pár hónapja láttam meg, hogy akkor most lett az, és most már egészen nyugodtan engedném iskolába, akár ha holnap kezdődne is. Az ismérveket nem tudnám pontosan megfogalmazni. látszik...
Julcsi hektikus, ahogy mindig is volt, időnként ölelget, és szeretlek Anya, (nálam csak a nagypónit szereti jobban, meg néha még Zsuzsit :-)), máskor meg rúg üt, vág, és hülyeanya. utóbbit nehezen viselem. tudja éles váltásban is produkálni ezeket.
Zs. közben tíz hónapos lett, aztán meg tízésfél, és már az is elmúlt. Mászik, kapaszkodva stabilan áll, egy-egy pillanatra anélkül is. kb 10 hónaposan megtanult leguggolni is, addig álláskor egy idő után inkább sírni kezdett.
Szeret pakolni, elkezdte a fiókozást, illetve figyeli, hogy mit csinálnak nagyobb testvérei, és igyekszik utánozni azt. Továbbra is mosolyog, mosolyog...
Egyre több darabos ételt fogyaszt és egyre kevesebb pépet. A pépre gyakran erős fejrázásba kezd. Szinte mindent szét tud csócsálni az ínyével.
a 8-10 hónaposok szorongása úgy látszik tökéletesen következett be nála, ugyanis kb. 8,5 hónaposan rájött, hogy rajtam kívül ő bizony senkinél sem kíván lenni, majd ez kb. 10,5 hónapos korában elmúlt. A közben lévő időszakban egyedül az édesapja volt az a személy, akihez önszántából átkéredzkedett.
Tomi fogváltásának kezdetével szinte egy időben Zsuzsi fogai elkezdtek kibújni. Első fogát a Mikulás hozta, dec.6 és 7 közötti éjszakán bújt ki, ha jól emlékszem. Aztán rá néhány héttel a következő alsó. Többet egyelőre nem láttam, de érezhetően küzd velük.
A napokban két éjszaka is magas (több, mint 39 fokos láza volt, hogy mitől, az egyelőre nem derült ki, valószínűleg nem is fog sose.)
A ház alakul, lassan, de annál stabilabban. Zoli energiáit a napi munkán kívül mind oda összpontosítja, mindent beleadva követi és irányítja az alakulást.én itthon tartom a frontot, hozzászoktam az egyedül a háromgyerekkel szerepkörhöz. óvoda, játszás-moderálás, vacsora, zuhanyozás, stb. már természetes, hogy én csinálom. Z. néha valamikor közben hazaér. A hozzászoktam persze nem azt jelenti, hogy jól bírom... :-)