A vártnál gördülékenyebben alakultak eddig a hét első napjai.
Ez a második alkalom, hogy Z. nélkül vagyok pár napig a gyerekekkel, és újra megállapítottam, hogy korántsem lehetetlen kihívás ez, bár fárasztó. A lakás valóban úgy néz ki, hogy szerintem egy betörő kifordulna belőle, mondván, hogy már megelőzték, de ennek ellenére egészen simán mennek a dolgok.
Hétfő reggel Tomival veszekedtem szandálfelvétel és kakaóivás kapcsán, kedden Julcsival szandálfelvétel és játékló-kézbentartásának ügyében, ma reggelre nem maradt senki, így -legalábbis pár órás emlékeim alapján - simán elindultunk reggel.
Arra is rájöttem, hogy a hisztiket és balhékat bizonyos mértékig én idézem elő, amikor egyszer csak az addigi viszonylag türelmes várakozásomat követően elegem lesz belőle, hogy nem készülődnek. még nem tudom, ezt hogyan csináljam másképp.
Az esték még ennél is egyszerűbbek, a gyerekek lefekszenek aludni és elalszanak.
Nem hallgathatom el persze, hogy Tomi intenzív úszástanfolyamra jár a héten, minden délután, így aztán őt igazán nem kell altatgatni.
 |
| Származási hely: Főalbum |
