És ma este fél hatkor lekísértük a fiúkat a hetes busz megállójába.. hiszen azt már Tomi is megmondta, hogy: Hetes busszal kell menni a Keleti Pályaudvarhoz, nem pirossal, fekete hetessel... miért fekete hetessel? -
Szóval elutaztak Miskolcra, én meg szipogtam a buszmegállóban, aztán gyorsan meglátogattuk Juli nénit egy fél órára, itthon jó nagy rumlit csináltam - mindig így kezdem ilyenkor: először hagyom előtörni belső önmagam, majd később rendszerezek.... - aztán fürdés, nagy mókázás, csak Julcsira figyelve, szokatlan volt és nagyon jó, összebújás, anyatej, alvás...
4 éjszaka T. nélkül, pillanatnyilag beláthatatlanul hosszú időnek tűnik. ugyanis már most hiányzik. nem panaszképp, mert nagyon jó most így itt: előkerült a Két -és háromszólamú invenciók (Schiff A. előadásában), amit volt idő, hogy napokig ki sem vettem a lejátszóból, most pedig poros volt a cd tok, zúgós nagygép kikapcsolva, Julcsika a gyerekszobában szuszog... de négy nap, hát soknak tűnik.
Már régebben rájöttem, nekem alapvetően bejönnek a gyerekekkel külön-külön csinált programok, amikor nekem magamnak egyfelé kell csak fókuszálnom a figyelmem. ez sem megy egyszerűen, de a többfelé figyelés pedig elképesztő energia nekem. a hétvégén is hódoltam ennek a hobbinak. Tomival indultam neki fogaskerekűzni. B.D. társaságában, ill. sikerült Lilláékkal is összefutni...
És amint felértünk virslizéssel kezdeni...
 |
| From 08_10_06tol |
Amit igazi, ízletes (napközis) gyenge citoromos-cukros teával öblítettünk le....
 |
| From 08_10_06tol |
 |
| From 08_10_06tol |
Azért is szeretem az "egygyerekes" programokat - más gyereke nem számít bele - mert ilyenkor az adott gyerkőc tempójához igazodva tudunk menni és ez nekem nagy nyugalmat kölcsönöz, no, meg nyivákolás is kevesebb van... így aztán kis megszakítással egy órán keresztül néztük, illetve vártuk az úttörő vasútat...
 |
| From 08_10_06tol |
A kis megszakítás, ahol T. szobrot játszik, ill Dáviddal bolondoztak, csak arról nincs jó kép...
 |
| From 08_10_06tol |
Majd a további várakozás és figyelés, ami helyett Dávidék már a játszóteret választották.
 |
| From 08_10_06tol |
TOmi kitartása egyszerűen annyira lenyűgöz, hogy szinte szó nélkül végigvártam azt a negyven percet, amire a következő vasút megérkezett. és érdemes volt! mert volt tolatás, kocsi leakasztás, vissszatolatás, kocsivisszakasztás, elindulás...
Aztán elindultunk az általam sejtett útvonalon a hegyről lefelé ...
 |
| From 08_10_06tol |
 |
| From 08_10_06tol |
hát itt már nem mindig volt könnyű rávenni Tamást hogy saját lábán jöjjön, de végül megértette, hogy a meredek, földporos ösvényen nem fogom nyakban vinni, és kettőnk kezét fogva végig jött. ezzel is lenyűgözött...
 |
| From 08_10_06tol |
Hol van Tomi? Teljesen elbújt...
 |
| From 08_10_06tol |
Nahát, itt van Tomi!
 |
| From 08_10_06tol |
 |
| From 08_10_06tol |
Végül pont oda érkeztünk, ahova terveztem, az 53as buszhoz. Szuper volt az egész!
És azt hiszem gyakrabban fogok Bachot hallgatni. és talán időnként Portisheadet újból. és Mari Boine-t (hol vannak a cd-k??)
 |
| From 08_10_06tol |
