Huh, Dorka, én már próbáltam ezt az "éjszaka majd kemény leszek, jól megbeszéletem Andrissal, hogy alszunk, nincs egész éjjel szopi"...SOKKAL ROSSZABB, HA NEM TESZEM MELLRE. Nekem akkor óránként felébred, aztán félóránként, s a negyedik ilyen után inkább mégis megszoptatom, csak hagyjon két órát aludni egyvégtében. Szerinted, szerintetek ez a módja a nyugalom elérésének, az alvásra tanításnak, ha következetesen nem szoptatunk, hanem keresünk más megoldást? Ágyban hagyni egyedül képtelenség, először is mindenki felébred, s nem csak én leszek másnap megint zombi és idegbajos, hanem mindenki, ami csak emeli a nappali feszültséget, másodsorban megszakad a szívem, s elképzelem, mi lenne, ha én szeretnék odabújni, s nekem mondaná azt, hogy most nem, mert aludj egyedül, vagy efféle, így aztán kikapkodom, morgolódok, szeretgetem, s megint ő nyer, én meg feladom.

Ez egy ilyen szülinapi elhatározás? Boldog szülinapot Julcsinak!
És kívánom, hogy a benned született elhatározás az esti szopizással átáramoljon Julcsiba.

Boldod szülinapot, kicsi Julcsi! És hajrá, Dorka, az erő legyen veled!

Egy napos késéssel is, boldog születésnapot Julcsi.
Vera+Dorka, a mi alvós projektünk egy nap alatt mondott csütörtököt: amikor Andris a nem vigasztalós 3 perc alatt kidobta magát az ágyból, és feküdt a földön, mint egy kiterült béka... Szóval bizonytalan időre berekesztettem a reformokat, és bízom abban, hogy a csoda majd magától következik be, mint Barnusnál:)

huh, most látom csak, Isten éltesse az ünnepeltet

Nálunk se jobb a helyzet, Lili fél 6 óta fent van, csak most aludt el rajtam a kenguruban. Ráadásul most oka is van a virrasztásnak: jön a foga, szóval én is felfüggesztettem egy időre a tudományos módszerek alkalmazását. Erre a csoda-dologra mennyi idős korban lehet számítani??

Boldog Szülinpot kívánunk a kis kacagós Julcsinak!
És alvós éjszakákat!

Na, hogy alakulnak a dolgok???

Én is egy csomót gondolkoztam a témán, ami, ha jól értem, az éjszakai szoptatás abbahagyása.
Jobbik esetben persze a ded maga hagyja abba, ami tök esetleges (mondjuk Döme hamar felhagyott vele, mint úgy az egész szopizással; Borcsa Barnusa meg ha jól emlékszem 20 hónapos korától aludta át az éjszakát, Tomi 9? hónaposan), szóval nagy a szórás.
A másik esetben viszont az anya nem bírja tovább és abbahagyja (pl én 14 hónapos korában éreztem azt, hogy nem bírom tovább). Ami szerintem nem megy, hogy azt mondjam, ha egyszer kel, megszoptatom, ha többször, akkor nem. Ebben benne van az is, hogy akkor egyik éjszaka egyszer szoptatok, máskor meg másfél óránként, legalábbis velünk így történt (utóbbi ritkán, de volt).
Utólag azt érzem, hogy ha van egy kiborulás vagy szimpla elhatározás, hogy az éjszakai etetésnek nyista, akkor az mindenképp egy lépcsőfok az egész szoptatás abbahagyása felé, de hát ezt úgyis százszor/ezerszer átrágják az anyák...

De nekem az egészben az a legfurcsább, hogy az a probléma (éjszaka átalvása), amiről a Hanga-napló 90 százaléka szól, mennyire eltávolodik, amint nem aktuális. Jól van ez kitalálva. De nemsokára kezdhetem újra:D.

Vera, ne Barnust vedd alapul, mert akkor most összeomlasz... Szóval ő tényleg 20 hónapos koráig kelt éjjel, igaz, egyszer sem volt tovább ébren, mint 2-3 perc (gyors szoptatás). Szerencsére nem nagyon ismerek gyereket, aki eddig ébredt volna, szóval fejet fel, reméljük Lili is hamarabb jobb belátásra tér. Amúgy Barnus tök magától állt le az éjjeli keléssel, és napközben vígan szopizott tovább, tehát nálunk nem volt ilyen összefüggés. 22 hónapos koráig szopott, akkor én választottam el az ikerterhesség miatt.
A kicsik amúgy holnap lesznek 20 hónaposak, háááát....:) A témáról bővebben rövidesen frissülő blogomban:)

senkit nem akarok elkeseríteni, de én hat és fél évig keltem éjszakánként, de nekem ez nem rossz emlék :)

hát utólag szerintem már nekünk sem lesz az:) sőt, közben sem mindig rossz, csak vannak a holtpontok (legalábbis nálam), amikor úgy érzem, még egy ilyen/olyan éjjelt már nem bírok ki...

persze, velem is így volt, az is előfordult, hogy nem tudtam felébredni a sírásra....

Sári:))))
Utólag tényleg nem rossz emlék, sõt, most értem meg azoknak az anyáknak a könnyedségét, akiknek panaszkodtam, és mondták, hogy persze-persze, dehát ki lehet bírni. Én meg bizonyos napokon legszívesebben rávágtam volna, hogy NEEEEEEEEEM!

Az éjszakai ébredés azért az éjszakai szoptatás abbahagyásával sem szûnik meg, de az tényleg nem gáz, mert esetleges és (elméletileg) nem feltétlenül igényli az anyát.
gyakorlatilag depersze:)

20 hónap?? 6 és fél év??? Hát ezt tényleg nem kellett volna most elolvasnom:((
Az eltökéltség szerintem is sokat számít, a gyerek pontosan megérzi, kinél meddig mehet el. Nálunk például Lili a bölcsiben gond nélkül elalszik, a gondozók csak leteszik a kiságyba és már durmol is. Ugyanez a gyerek napközben nálam csak ringatásra vagy babakocsiban tologatásra hajlandó elaludni... a kis ravasz.