még a nem akarom elszólni fázis van, de ilyenkor el szokott érkezni az az idő, amikor leírom...
szóval ebben az évben eddig egészen gördülékenyen mennek a dolgok. mármint ami a mindennapokat illeti.
Az előző évben, amit Borcsáéknál fejeztünk be:
 |
| Származási hely: 2010 december_szilveszter |
 |
| Származási hely: 2010 december_szilveszter |
 |
| Származási hely: 2010 december_szilveszter |
Nem is igazán reménykedtem ilyesmiben.
1. Január óta talán kétszer késtem jelentősebben a munkahelyemről, amelyek közül az egyik egy óriási forgalmi dugó miatt volt. Ez nagyon jó arány, tekintve, hogy előző évben több volt a későn beérés, mint a pontosan.
Ennek a fő összetevője abban keresendő, hogy Zoli öltözteti a gyerekeket reggelente. Én annyit teszek hozzá, hogy komolyan veszem az esti ruhakikészítést bugyitól-pulóverig minden darab megvan, két kupacban, illetve naponta hálálkodom Z-nak, hogy ez mekkora segítség.
Ugyanis tényleg valami hihetetlen összeszedettséggel és határozottsággal készíti el a két gyereket a csukott szemtől, ha nem is a kabátig, de a nadrág+pulóver fázisig. ráadásul kb. fele annyi idő alatt, és negyed annyi idegeskedéssel, mint én tenném...
EZ, amellett,hogy időspórolás nekem, az idegrendszeremre is úgy hat, mint a legjobb testápoló a bőrre (idegsejtkrém? :-)
egy szóval szuper!
2. Ezen kívül még az is van, hgoy január kezdete óta folyamatosan! járnak óvodába. Ez szinte hihetetlen (tavaly 1 hét ovi 2hét betegség volt kb. az arány) ráadásul nem is náthásak, nem is köhögnek. Le merem írni: egészségesek.
 |
| Származási hely: 2010 december_szilveszter |
Óvatos optimizmusomat persze meg-meg piszkálja a baljós kis lény, fülembe súgva, hogy mi ez? vihar előtti csend? no, de igyekszem ezt elhessegetni, és tényleg úgy érzem, minden további egészségesen töltött nap ajándék.
3. a harmadik pedig az esti elalvás, de erről már írtam.
Azóta is tartom, és most már láthatóan szokássá vált, hogy egy-két benti ének után kiülök a kanapéra (gép az ölemben :-) és még innen énekelek nyitott ajtónál tovább. Most kitaláltam, hogy egyet-kettőt elolvasok a 77 magyar népmeséből, és azt veszem észre, hogy Tominak már tetszik ez a csak hallgatós mese is, és előbb utóbb Julcsika is hajlandó a fel-fel üldögélés, kimászás után visszafeküdni az ágyába.
Ezek a jó dolgok vannak. Pedig esküszöm :-) nem tettem egyetlen újévi fogadalmat sem...
