Visszatértem, a gyerkőcök pedig Hidvégen maradtak pár napot, elhatároztam hogy írok, még ha majd el is dőlök a fárdadtságtól :-)
Gondolkodtam azon is, hogy Lillával vajon miért a blogkommenteken keresztül kommunikálunk, de aztán rájöttem, hogy pontosan azért, amiért másokkal is e-mailben, történetesen, hogy két anyuka (vagy egyszerűen két ember? :-) egyszerre érjen rá foglalkozni bármivel is, annak kicsi a valószínűsége. tehát különböző időkben foglalkozunk ugyanazokkal a témákkal. Megvan.
úgyhogy most egy elmaradt kép az óvodászsákokról:
Származási hely: 10_09_28óvoda |
A körtéset tavaly nyáron készítettük Tominak:
Származási hely: 10_09_28óvoda |
A kacsásat idén szeptember végén Julcsinak...
A böcsivel kapcs:
Gondolkodtam I.nénin is, és azon is, hogy vajon én voltam-e vak, vagy Lilla túlérzékeny, de azt hiszem ez sosem fog kiderülni. Mindenesetre akárhogyan is gondolom át újra, nekem tényleg pontosan az volt a véleményem a bölcsiről, amit meg is osztottam másokkal is, így aztán senkinek nem tudtam volna mást mondani, azaz pl. jobban felkészíteni, hogy mi lesz ott.
Tényleg annyira hálás voltam és boldog, hogy Julcsi ilyen könnyen megszokta, és viszonylag vidáman járt, hogy ezek után maguk a körülmények már kevéssé izgattak. Persze, nekem is jobban tetszett volna, hogy I.néni is kiviszi őket az udvarra, meg ha másképpen beszél velük, meg ha E. néni kétszer annyit van ott, mint volt, meg talán az is, ha nem minden nap csak annyit hallok, hogy 'Minden rendben volt anyuka'... de mindez elhanyagolható volt ahhoz képest, hogy J. vidám volt az idő nagy részében akkor is, amikor vittem, és akkor is amikor érte mentem. Gondolom ezt nem tudta volna tartani, ha a kettő között pedig rettenetesen érzi magát...
Aztán elkerült az oviba, és oda is két nap alatt beszokott. A jele a:
Származási hely: 10_09_28óvoda |
lett, amit mindenütt büszkén hirdet. :-)
Az óvodát is Julcsi viseli jobban, mint TOmi, vagyis Tomi szerint az a baj, hogy nem ebéd után megyek érte, hanem alvás után. Néha érdeklődöm, hgoy ez miért baj, de erre még nem derült fény...
Én meg küzdök a krónikus arcüreggyulladással... idén is...