Ahogyan jövök az utcán az Astoriától, mintha egy másik országban volnék. Valami ismerős, jártam már itt. Talán négy, vagy öt éve lehetett, éltem is ebben a városban, hosszasan.
Aztán elköltöztem, és csak filmeken láttam, évekig. Filmeken, igen élethű, mozgalmas filmeken. Szereplő voltam bennük, de aztán a filmnek mindig vége lett és hazatértem fáradtan.
Most itt vagyok, eljutottam újra ebbe a városba, ebbe az országba. Az emberek hús-vér emberek, a találkozások igaziak, még a kutyaszarok is barnábbak és büdösebbek. A hangok élesek. Semmi kétség, már ez is valódi.
