... még pozitív az, hogy áttételesen fejleszti a kreativitást (legalábbis az anya részéről..) 

ugyanis egy hét eltöltése után a két szobában, kénytelen az ember előállni valami újdonsággal, ha a következő napot is túl akarja élni. - ugyanis az elmúlt hét napjai gyakorlatilag reggel elkezdődő este befejeződő nyüglődéssel teltek - 

Így, miután rongyosra néztük az összes dvd-t, megunták a játékaikat, rengetegszer átgyúrták a gyurmát, végre bevetettük a diavetítőt, ami mégsem rossz! a siker nagy. Tomi nagy komolyan ül a széken és teker... Julcsi ül az ágyon, én mesélek..

majd, miután Tomi hetek óta emlegeti, hogy festeni szeretne, én meg egy ideje keresem de nem találom a karácsonyra kapott festéket, vettem egy újat,

From 091027_091111

és tegnap délelőtt kezdetét vette a festés is...ami Tomi valóban nagyon élvezett... - és ugyan festett egy teknős című képet is, azért főként a nonfiguratív irányt választotta...

Julcsi meg leginkább a vízbe szerette rakosgatni az ecsetet, magát a festéket nem is annyira használta, de néhány elázott lap után sikerült rábeszélnem, hogy egy-egy színt is próbáljon ki :-)

From 091027_091111

 amikor ezt megunták, vágni kezdtek...

From 091027_091111

 Ma pedig T. újra oviba ment, ahova (az óvodába járás óta először) úgy ment be, hgoy átöltözött, majd se szó se beszéd bement és leült reggelizni... én meg döbbenetemben még ültem egy ideig a padon, Julcsika csak nézett utána, aztán hazaindultunk... - Estére megtudtam, az oviban tombol a HF, úgyhogy majd kiderül, most két nap alatt eljut-e hozzánk.

így nagy volt a nyugalom napközben, de hiányzott Tomi, és nagyon vártam, hgoy találkozzunk az óvodában, ahol délutánra már hozta a formát :-)

Újra megállapítottam, hgoy Tominak valószínű nem sokáig fogom én magyarázni a matekot, ma volt négy flakon, mondtam neki, elosztjuk, hgoy mindenketten dobhassanak ki belőle, és máris mondta, hogy akkor neki kettő jut, kérdezem, na és Julcsinak hány, mire Tomi  mondta, hogy Julcsinak is kettő, mint akinek  mi sem természetesebb, annál, hogy ezt tudja. lassan már nekem is természetes, hogy így tájékozódik a számok világában...