telnek itthon Julcsi napjai..

From 090906_itthon

Az első két napban pár percenként emlegette Tomit, most már úgy néz ki kezdi felfogni, hgoy Tomi is a dolgozó emberek körébe lépett, bár reggel, miután elindulnak Zolival nagyon szomorkás Teteee, Apaaa, Teteee, Apaaa szavakkal adja kifejezésre, hgoy bizony jobban örülne, ha mindannyian együtt lennénk. Julcsi amúgy is nagy családegyesítő, általában szereti a családot egy helyen tudni, lehetőleg még mamákkal és papákkal is együtt.

Persze azért elég jól tud így is játszani, és ha nem is tudatosul benne, azért hamar ráérzett annak kényelmére, hogy most délelőttönként ő uralja a terepet..

From 090906_itthon

Valamivel több odafigyelést, foglalkozást igényel Julcsi, mint amikor ketten vannak, de azért alapvetően játszadozik magában, én meg segítek neki ezt-azt felrakni (babát a disznó tetejére, stb), illetve olvasunk könyvet és sokat segít, mindig elpakolja amit kérek, tegnapelőtt együtt kiporszívóztuk a szobákat, a szőnyegeket, söpörni is szeret... 

From 090906_itthon

 Ma egy rúddal játszogatott, aztán megtudtam, hgoy éppen a mentős bábúnak van szüksége orrszívásra :-)

From 090906_itthon

Mindeközben T. úgy tűnik kezd belerázódni az óvodai életbe, pl. tegnap estére már be is taknyosodott. Viszont tegnap és ma már nem sírt amikor vitte őt Zoli és úgy látszik jól van, mert amikor hozom el délután, az óvónénik csak fáradtan rámmosolyognak és láthatóan semmi mondanivalójuk nincs a gyerekemről. én meg nem is kérdeztem őket, bár szívesen hallgatnám, de látom, hogy így is ezer felé kell figyelniük.

De amúgy egészen sokat ki lehet Tomiból is húzni, és nem is ellenkezik, szívesen beszél. pár nevet is megtudtunk már, bár én már eddig is tudtam néhányat.

Peti melletti ágyon alszik :-) és büszke. persze a reggeli nem sírásból nem arra következtetek, hgoy többé nem is fog, csak éppen hogy volt már ilyen is, hgoy nem sír.

Az ottalvás most már egyértelmű. csak első napon kellett elhatároznom, hogy ehhez tartom magam, és a határozottságot ő is érzi, így aztán miután tegnap reggel mondta, h nem akar ott aludni, 10 perccel később hallom, hgoy az előszobában újságolja Zolinak, hogy ma már ott alszik és az jó lesz... ilyen viccesek a gyerekek. nem tudom pontosan megfogalmazni, inkább érzés-szerű, valahogy egyszerre kell komolyan is venni, meg nem is amiket mondanak és ennek az egyensúlyát nem egyszerű megtalálni, de szerintem sokat számít a gyerek lelkiállapota és viselkedésének alakulása szempontjából is. Talán az, hogy mond valamit, és én akkor figyelem, hgoy ez hogyan viszonyul a viselkedéséhez, azokhoz amit csinál és úgy kb. kialakul bennem, hogy mi is lehet valójában a gyerkőcben. na jó, valami halvány sejtés alakul ki :-)

jó volt ez a hét. és nagyon nagyon furcsa. majd erről írok még bővebben. talán utoljára ilyen változás Julcsi születése volt nekem....