Én tényleg kedvelem a játszóterezést - ehhez nyilván hozzájárul az is, hogy a panelben a körberohangáló egymásba ütköző gyerekek koordinálását viszont kifejezetten nem - , de azért néha már nekem is sok, amit ott szülő-részről végignézek.

Néha nem tudom, hogy szomorú, vagy túlvicces, amiket előadnak bizonyos szülők.

Ahhoz már hozzászoktam, hogy egyes anyukák mindenféle kajadarabokkal (lehetőleg pufi,perec,keksz, stb.) rohangálnak a kicsikéik után, aki szerintük rosszevős, semmitnemeszik, utáljaafőzeléket, aligeszikjajjajj, csak apufiteszimeg.. stb. ezek a kedves kis fajankók rendszerint jó húsban lévő egészséges vidám gyerkőcök... (mondjuk én ezt amúgy sem értem, de talán csak mert még sosem hallottam olyat, hogy alultápláltsággal kezelnének kisgyereket, akinek lehetősége van azt enni, amit akar..)szegény anyukáktól rendszerint az én gyerekeim kunyerálják el a gyerkőceik által nem kívánt huszadikféle felkínált ezt-azt... :-)

ennél azonban jelentősen rosszabbak a gyerekeiket folyamtosan egzeciroztató szülők... mivel ez bővelkedik csúnyának nevezett szavakban, azokat  a szokásos csillagozással jelölöm...

- A hintán békésen üldögélő kislánynak: - Mit ücsörögsz az álló hintán, miért nem hintázol, a hinta nem arra való, hogy ücsörögjünk rajta...

- A körbe-körbe motorozgató kisfiúnak: (miután sikertelenül megpróbálta az anyuka lerángatni! a kismotorról és belegyömöszölni a hintába): - Hagyd már abba a motorozást, ezért nincs értelme a játszótérre jönni, ez nem játszóterezés, miért nem hintázol? vagy csúszdázol? miért nem beszélsz már?? csak ülsz azon a k**va motoron és meg se szólalsz!

- A (hintás anyuka) a homokozóban ujjaival a homokot birizgáló kislánynak: Ez a homokozás? miért nem építesz valamit? miért nem csinálsz valamit a formákkal? nézd, az a másik kislány máris készített valamit!

- Nagymama a homokba igyekvő kisunokájának: Ne vedd le a cipőt! nem, a zoknit se, nem szabad ilyet csinálni, koszos lesz a lábad!! .... bááá.jesszus, miért hozza homokozni, ha szegény nem érhet a homokhoz....

- de tán mindennél abszurdabb a nagypapa, aki, miután a kisunokája kikéredzkedett a hintából, ahova pár másodpece helyezte bele, nemes egyszerűséggel csak annyit motyogott az orra alá: az isten b**sza meg!

Nem tudom, lehet, hogy én vagyok valami szakadár újhullámos, de valahogy azt gondolom, a gyereknek az a legjobb, ha egyszerűen hagyjuk őt játszani azzal, amivel éppen kedve van, esetleg finoman terelgetve, ha épp valamiért arra van szükségünk...figyelünk rá, ha jelzi, hogy segítségre van szüksége akkor segítünk, ha odahozza a homoksütit örömmel elfogadjuk, ha hintázni szeretne beletesszük.

Néha úgy látom a játszón, hogy a mi hozzáállásunk a ritkább. és olyankor egy kicsit sajnálom a gyerkőcöket.