... jut eszembe, ahogy rájuk nézek, hogy milyen gyorsan eltelik az idő, hogy pillanatok kérdése, és már nem az lesz a gondom, hogy Julcsi nem enged wc-re menni, hanem hogy hány napja láttam utoljára, és vajon kivel lófrál, hogy nem azt fogom várni, hogy Tomi elaludjon anélkül, hogy a kezét fogom, hanem azt, hogy egyáltalán odajöjjön hozzám néhanap, és adjon egy puszit kutyafuttában, amikor elrohan..

From 09_01_17tol

de jó, hogy lehet azon bosszankodni, hogy nem enged pisilni, de jó, hogy lehet várni, hogy elaludjon, és szép óvatosan kihúzzam a kezem a puha kis tenyérből. de jó, hogy ha éjszaka sírást hallok, és a vállamra veszem a kis hálózsákost, akkor rámsimul és megnyugszik, de jó, hogy ki kell venni a kádból és törölgetni, de jó, hogy felszabadultan kacag, ha az ágyon dobálom, de jó, hogy időnként megjelenik éjszaka a kis felszerelésével és bebújik közénk, de jó, hogy cummog és nem akar elengedni... de jó.....