A dolgok általában kiegyenlítődnek, fenntartva egy bizonyos szintet. igy cserébe tegnap és ma T. kihagyta a délutáni alvást, és bizony igencsak elemében van...
Készül az összefoglaló Julcsi másfél évéről, csak még a képek hiányoznak valahogy.
T. ma reggel fejébe vette, hogy megyünk Miskolcra, - nem megyünk, óriási sírás, -így megbeszéltük, h majd felhívjuk Jancsit, és valamelyik hétvégén találkoznak Miskolcon, vagy eljön Jancsi... na ehhez képest nézegeti az ablakból, hogy mikor érkezik Jancsi :-)
Két hete így indultak a fodrászhoz :-)
 |
| From 09_02_15től |
T. a dumájával elkezdett olyan szinten vicces és cuki lenni és az arckifejezése, ahogy néz közben, és a testtartása, és az egész Tomi együtt, hogy a legnagyobb csínytevése miatt sem tudok 2percnél hosszabban dühös maradni. ez persze jó érzés, de azért abban nem gátol meg, hogy kikészüljek a folyamatos rászólogatástól...
mondjuk az elmúlt 5perc:
T: - Jajj, öö. anya.. leszakadt! (a polc amire fel szokott állni)
D: - Jó, majd megcsinálom, játssz addig mást!
T: -De akkor nem tudok kinézniiiii!
D: - Nem baj, én most ültem le, pihenek, nem állok fel...
T: - itt lezuhan most a kukásautó! (a kanapérol)
D: - Most ne zuhanjon, majd ha Julcsi felkelt.
T: - De lezuhan! (lezuhan, J. nem ébred fel)
D: - (ajtónyitást hallok- bejárati) Tomi mit csinálsz? Csukd be az ajtot légy szíves!
T: - De Tomi most kinéz, hogy mit csinálnak kinn!
.............................
- Valamit építek neked anya! meglátod, hogy mit! - duplózik...
Van egy örökérvényű kedvencem (gyerekkoromban Mama mesélte sokszor...) ebben a témában:
Szabó Lőrinc: Lóci óriás lesz
 |
| From 09_03_01tol |
Veszekedtem a kisfiammal, Lóci lerántotta az abroszt |
az utóbbi percek viccese: balhé a wc-n: Tomi kiabál, állva szeretne pisilni! engedek. nehogymá' aztán ebből legyen később valami gátlás, vagy mittomén...
