nálunk sem egyszerű...
3. nap: Julcsi nagyon nehezményezi, hogy be kell menni a kisszobába, mutogat, húzogatja a pólómat. én lelkiismeretfurdalással ugyan, de kitartok, átadom Zolinak.
Percekig sír.én begubózódom a kanapé sarkába, nézek magam elé, aztán összeszedem magam, meg a laptopot, amit az ölembe teszek... elolvasom Borcsa hozzászólását :-)
Zoli számomra egészen bámulatos nyugalommal van a gyerekekkel. Julcsi sír, erősen, T. csak picit nyöszörög, Z. pedig mesél, vidáman mutogat (gondolom, mert csak hallom nem látom), nevetgélés Tomi részéről, és pár perc múltán már Julcsit sem hallom. Csak nyugalom sugárzik a kisszoba felől...
most éppen ez a pillanat van. és negyed tíz.
