Zsivaj a folyosón, én benn telefonálok és beszélgetek, egyszer csak - ismeretlen típusú - erős, ijedt Julcsisírás. Gondoltam, na, ezek erősen egymásnak ütköztek, esetleg Tomi elütötte Julcsit a motorral, vagy valami ilyesmi...
De nem. a sírás nem enyhül, egyszer csak megjelenik Z. a hírrel, hgoy Tomi hányt, és Z. és Tomi mellett síró Julcsi. Jó-jó, mondom, de miért Julcsi sír? :-)
Julcsi nagyon megijedhetett, Tomi kicsit értetlenül,elgyengülve bújik, Z. megy hányást törölgetni a kislift elé...
Sajnáltam szegény Tomust, de annyira abszurd volt, hgoy Julcsi sír majdhogynem nyugtathatatlanul.
Sajnos Tomi mindezek után még vacsorázott, igaz, hogy csak főtt krumplit, de később azzal még találkoztunk - 3 részletben -
Előbb azonban a nagy ijedtségre nagy esti mese...
From 09_01_17tol |
és nagy összebújás...
From 09_01_17tol |
én persze - szokásosan dorkásan - mindkét ágyra gumilepedőt helyeztem lefekvés előtt, biztos, ami biztos alapon, ne kelljen már matracot is mosni...
From 09_01_17tol |
Aztán még úgy tűnt, akár vége is lehet, de ez hamar megcáfolódott, és szegény félálomban lévő Tomi elé tuszkoltam a műanyag tálat néhányszor.
Majd, - Tomi születése óta legelső alkalommal, legalábbis nem sértődöttség, hanem a gyerkőcök miatt! - a matracon ágyaztam meg magamnak és a gyerekszobában feküdtem le. Igaz, Julcsi nem volt hajlandó visszafeküdni az ágyába, így ő pedig a nagyágyon aludt, Zolival :-)
Ma egyébként teljesen rendben volt és másnak sem lett baja, úgyhogy lehet, hgoy a sokféle kaja, plusz a nagy mennyiségű szénsavas víz ivása volt az ok - én nem voltam itthon :-). Ehhez képes ma T. folyamatosan szúrós vízért könyörgött...