Ismét kettesben vagyunk Julcsival, a fiúk Miskolcon.. Mivel alapvetően, egy, az érzései által irányított, ámde mindent racionálisan alátámasztani próbáló lény vagyok (kb.amióta emlékszem, úgy 4éves korom óta biztosan...) ezért ennek az állapotnak is átgondoltam magamban a jó és rossz oldalait.

Pozitív:

• Csend és nyugalom: Nincs JucsiTomipiszkálódás-játékelvevés-lökdösődés-harapdálás
• Nincs veszekedés Zolival
• Több időm van Julcsira
• Este csönd van a szobában (semmi számítógépzúgás)
• Nem piszkál senki, hogy morzsás az asztal, szétvannak a ruhák, mogorva az arckifejezésem, vagy unott a hangom...
• Szabadnak érzem magam, sokkal szabadabbnak!
• Keveset beszélek, többet hallgatok
• Nincs Tomihiszti
• Korábban fekszem le (egy picivel :-) - azaz saját tempó mindenben

Negatív:

• Csend van, nincs TomiJulcsi egymásrakacag-megyagőzöstjátszik-kézenfogva megy, stb..
• Julcsi többet igényel engem (kicsit unatkozik, ha nincs ott Tomi)
• Este csönd van a szobában (még a meghitt számítógépzúgás sincs)
• Nem piszkál senki, hogy morzsás az asztal és szétvannak a ruhák, ezért aztán úgy is marad - igaz csak plusz néhány órát, ennyit talán kibírna máskor is? :-)
• Nem mondja senki, hogy: Dorkuskáám, de én éppen így szeretlek téged!
• Keveset beszélek, azt is csak Julcsival
• Nincs Tomicsacsogás
• Este magam vagyok, miután Julcsi elaludt

következtetést most nem vonok le, talán nincs is.

és közben átjöttünk a Krúdyba, de Tomiék meg hazajöttek, hogy elkerüljék a vasutassztrájkot...