Tegnap ráakadtam pár érdekes cikkre, különböző, engem, minket érintő - gyerekügyi - témákban:
nehezenkimondhatósdolgok:
http://www.szulokhaza.hu/magazin/index.php?artid=168&act=show
az embert valamilyen szinten tényleg megnyugtatja az a tudat, hogy nincs egyedül egy nehéz helyzettel, egy bűntudatot keltő gondolattal, vagy viselkedéssel, illetve, nem csak hogy nincs egyedül, hanem hogy adott szituációban a jelenség teljesen természetes, még ha nagyon rossz is...főleg a "valós és elképzelt érzések" bekezdés volt, ami nekem szólt...ja, és arra is rájöttem ebből, hogy én már határeset (ha nem határon túli) vagyok abba az irányba, hogy a mindennapi döntéseimben, a gyerekeket érintő dolgokban negatívan befolyásol a túlzott féltés, az állandó, bár valamilyen szinten már gyengülő félelem a fulladás/leesés/fej-sarokbabeütés/ablakonkiesés témákban... akkor most ezekkel kéne tenni valamit? :-)
másik a tesós téma:
From 08_12_08-08_12_14 |
http://www.szulokhaza.hu/magazin/index.php?act=show&artid=42
hát ez egy szubjektív élményen alapuló cikk, ami nem baj, és igazából újat talán semmit nem mondott, de szintén jó megerősítésnek, meg egy kicsit olyannak, hogy na, hát másutt is olyan, vagy még olyanabb, plusz, hogy összefér - össze kéne férnie :-) a "de csodálatos ez, nincs is szebb, hát nem fantasztikus, ahogy egymásra kacagnak" illetve a "na most nem bírom tovább, amit ezek csinálnak" nagyjából pár perc eltéréssel...
a képek onnan vannak, hogy a kistesók, akik ezeket az érzéseket keltik, tegnap este végül is a Krúdyban fürödtek:
Fülmosás Julcsinak :-)
From 08_12_08-08_12_14 |
Kinéz:
From 08_12_08-08_12_14 |
Ez a kép pedig valamiért tetszik, pedig se nem jó, se nem előnyös, de valami nosztalgikus érzést kelt bennem a gyerekkorom irányába. Talán Bálintról volt egy kicsit hasonló jellegű kép, amikor épp betegen ücsörög az ágyon? nem tudom pontosan...
From 08_12_08-08_12_14 |
Ja, és olyan jó, amikor írtok valami hozzászólást!