Valóban eljutottunk a közlekedési múzeumba. Tomival mentem, ott találkoztunk Dorkáékkal, Julcsira itthon vigyázott Rózsa..
T. már a múzeum előtt biztos volt benne, hogy megérkeztünk, amikor meglátta a kiállított gőzmozdonyt.
 |
| From 08_11_20Kozlekedesi |
még nem tudta, mi jön később... A gőzmozdonyokat mostanában gyakran csak egyszerűen Thomas-nak hívja. úgy látszik, felfedezte a hasonlóságot..mert én ugyan nem mondtam neki. A múzeumban bent nem fényképeztünk (1000Ft-ért lehetett volna fotózós jegyet venni). Nem vettünk, igaz, akkor még nem tudtam, mennyi fényképeznivaló jelenet lesz.
 |
| From 08_11_20Kozlekedesi |
Tomi is kipróbált 1-2 dolgot: régi vonatra és régi villamosra felszálltunk, ill egy rövid időre a vitorlázó repülőbe is beült, de mindezek mellett türelmesen végignézte, amint Anya a vitorlázó repülőben ül, és az elé vetített képet nézi - sajna nem szimulátor, de mindjárt kedvet kaptam ahhoz is - illetve, amint Anya, egy régi (1200 körüli?) kötéllel hajtós, lábpedállal kormányozós faautót hajt... tényleg rendes ez a Tomi :-)
Legjobban talán a terepasztal kötötte le, amikor mentek rajta a kisvonatok. Ennek újra beindítására várt volna akár újra fél órát.. :-) Persze, persze, mindent végignézett, azaz inkább végigrohant, rámutatott, felkiáltott, továbbrohant.
Amint kiértünk, még büszkén lement a lépcsőn, aztán el is vágódott...
 |
| From 08_11_20Kozlekedesi |
 |
| From 08_11_20Kozlekedesi |
Nem volt nagy esés, annál aranyosabban mutatott a földön heverve. Meg aztán rohangálva....
 |
| From 08_11_20Kozlekedesi |
Annyira klassz volt az egész, - persze mint általában a Tomis programok - egyre jobban élvezem (kiélvezem) ezeket a perceket, órákat, és úgy látom, érzem, hgoy Tominak is nagyon jól esik, hogy időnként kettesben csinálunk nagyfiús dolgokat. Ilyenkor irtó büszként köszön el itthon Julcsitól.
És büszkén járkál a barátok társaságában :-)
 |
| From 08_11_20Kozlekedesi |
