Kelnénk reggel korán, hogy induljunk korán, de csak-csak nem jön össze, fél10 körül reggelizünk minden nap...
én már teljesen beleszoktam az ittlétbe. mintha hetek óta itt volnánk. a közeli játszótereken - ahol többnyire egy lélek sincs - naponta megfordulunk
de azért persze jártunk másfelé is. Kecskesimogatós játszóteres kisállatkertben például, ahol a lányok nagyszerűen homokoztak. különösen Lili, akinek ez volt az első homokozás életében..
A csajok egyébként itthon is nagy egyetértésben játszadoznak,
igaz Julcsi kedvence (volna) Lili szemének közeli vizsgálata.
Julcsi táplálkozása nagyon fellendült, minden nap finomabbnál finomabb friss zöldségpépeket fogyaszt, ezen kívül megeszi Lili maradékát, Julcsi maradékát meg Tomi.. Tomi maradékát inkább nem eszi meg senki. az többnyire egy kotyvalék lesz a végére... 3 foga van mindkét kislánynak, és ugyanazok :-) alsó kettő metsző és egy felső metsző. többi útban, nyálcsorgatás és nyafogás kiséretében. Ma sikerült Luxembourgba is eljutni városnézőbe, 
ráadásul Hervé és barátnője eljöttek Belgiumból!
Tomi egyre csak újabb és újabb szavakat mond, mondatokat alkot, maakolós aató a mostani kedvencem, de kimondja már Sajóhidvéget is (én megértem ahogy mondja :-) a motor többé nem böű, hanem motó, guligó még tartja magát...
Jó itt nagyon! megyek aludni...
Ja, hogy hogyan kerültünk ide, amikor egy hete még Zalában tanyáztunk. Tánctábor vége szombaton, Z. leutazik este, utána ügyelet Tomi fülével, vasárnap, hétfő pihenő Kendlimajor művésztelepén, kedd délelőtt a művésztelep művészeti vezetője autóján elszállít minket a nagyszerű sármelléki repülőtérre, ahonnan Frankfurt Hahn-ba repülünk, ahol találkozunk Tiborral, aki hazahoz minket Helmsange-ba, ami már Luxemburg. itt vagyunk.
