A vírusunk úgy tűnik tovahaladt, Julcsi ma reggel még 37.5tel nyitott egy rettenetes éjszaka után (nyűglődés, sírás, semmi sem jó...) de azóta kb. rendben, csak nyűgös, és úgy veszem, hogy ez a hőemelkedés csak egy utórezgés volt.

Már régóta készülök bővebben írni betegség- és gyógyulástémában...

Julcsi április elejei akkor elképesztően nyomasztó (sok kommentel is járó) betegsége óta - ami alatt a különböző gyógyszereket próbáltam beletáplálni a még csak anyatejet fogyasztó mindentől undorodó Julcsiba naponta, miközben természetesen Tomival is foglalkozni kellett, visszagondolva is rettenet az a két hét - szóval azóta gyakorlatilag egészségesek. volt egy pár napos láz Tominál és nátha, kezdődő légúti nyavajával Julcsinál a legutóbbi Miskolci látogatás után is, de ezen könnyedén túllettek. még előtte is volt egy pár napos láz Tominak, de az sem járt semmi különösebb tünettel.

Tán a legfőbb változás, hgoy volt egy fordulópont, valamikor, elhatároztam, hogy ezt a parát félretéve abbahagyom a rokonok mellőzését és Pünkösdkor Julcsival mi is újra leutazunk Miskolcra. hazatérve tényleg volt egy kis lázasodás, de nem rémültem meg, gondoltam előfordul, elmúlik.  és akkor tényleg valami megváltozott, Julcsi következő furcsa légzéséről és náthájáról is kezdtem elhinni, hogy el fog múlni - el is múlt. természetesen van bennem aggodalom amikor lázas, köhög, de nincs az a szörnyű hitetlenség, és kilátástalanság, ami korábban.

ezzel kapcs.még az is, hogy J. tulajdonképp a januári influenza és az áprilisi tüdő-hörgő navaja között végig röfögött, hörgött, nem gyógyult meg rendesen. Ekkor kapta a Klacidot, amitől viszont, lassacskán ugyan (több, mint egy hét) de tényleg teljesen, tünetmentesen meggyógyult. Ez az eset komoly meggyőzőerővel bírt az antibiotikumok (körültekintő) használatát illetően.

Egyébként Julcsi tényleg hiperérzékeny, gyakran eszembe jut Rebekának az a hozzászólása, hogy esetleg tőlem vesz át valamit adott esetben helyettem lesz lázas, (marad lázas).

Most szerencsére holnapra mindenki rendben lesz :-)