A blogbejegyzésekbe általában nem a leglényegesebb dolgok kerülnek, hanem azok, amik épp abban az órákban foglalkoztatnak, amikor alkalmam nyílik írni.

Így pl. pár órával ezelőtt azon gondolkodtam, hogy vajon mivel kenhetném be Julcsi ágyának a szélét, hogy elmenjen a kedve az ágy rágcsálásától, aminek során kifejlett hódot meghazudtolva nyeszeteli le a lakkréteget a lécről. Nem jutottam semmire...

Végül is Julcsi stratégiája jó, így nem hagyom este benn az ágyban nyüszögni, mert annyira idegesít, hogy rágja. inkább kiveszem. és altatgatjuk.

Hazatértünk Miskolc-Sajóhidvég hetünkről, persze a képek valahol lapulnak... A Kaláka-feszt jó volt, szombat éjszaka Tomit otthonhagyva Zolival és Julcsival (aki békésen aludt a nem halk koncertek alatt a babakocsijában) üldögétünk, sörözgettünk a Diósgyőri várban. Meg Anettékkel és a Varjúval.

A fogakkal az a helyzet, hogy már a Balatonnál töltött hét első napján kibújt az egyik alsó, és most a másik felső nagyon készülődik.

Az étkezési szokások kissé átalakultak Hidvégen. Azaz: Julcsi főtt répát eszeget a kezében tartva, főtt krumplit ugyanígy, kenyérhéjat, zsemledarabkákat sárgabaracklekvárral, kekszet, kölessel keverve mindenfélét - ez nagyon jó ötletnek bizonyult! -

Gyümölcsök közül őszibarackot, sárgabarackot kis darabkákban, vagy egyenesen rábukva a barackgömbre, illetve almát úgy, hogy rányomja a száját és reszeli... nagy öröm ez az édesanyának! mégiscsak jöhetnek a gyümölcsök, mindössze a gyerek étkezési szokásait/kívánalmait kell kipuhatolni.

Jó itthon. Ismét. majd igyekszem rakni képeket és felidézni részleteket velük együtt...