Az imént (kb. 10 perce) úgy döntöttem: most, bármi is történik, én fogom magam, készítek egy kávét, leülök, iszogatom, internetezek, híreket olvasok, rádiót hallgatok, blogot írok... amíg lehet...

miután viszonylag használható állapotba hoztam a konyhát persze :-) viszont nem szedtem le a ruhákat, és nem pakoltam össze a szobában. mitagadás, jobb érzés úgy, ha minden megvan, csak hát olyankor szokott lenni, hogy félig kész a kávé, kihúzom a széket és erre Julcsi felsír. Most azonban Julcsi alszik még, mostanában akár egy egész óra hosszat is elalszik a babakocsiban, tehát jó esetben 30-50 percet hazaérkezés után. Úgyhogy Tomival egész nyugodtan ebédelünk, - ha épp van mit - és most volt! finom hal! és tegnap este csináltam friss sóskából miniadag sóskát, hú de nagyon finom az és Tomi is nagyon szereti:sósi, sósi kéri a sóskát :-) és ha utána elalszik rögtön, előfordul, hogy nekem is marad pár percem.

a kávéba tettem kevés mentás kakaóport, amit Rózsa hozott a családnak, ezen kívül csokifagyit és diófagyit :-)

ismét agresszív vagyok. néha. mármint nem adom ki az agressziót, belül működik, rettenetes érzés. és amit biztosan érzek, ha ezt sugárzom Tomi felé, az egyértelmű minta arra, hogy ő ezt mutassa Julcsi felé. ennek ellenére időnként megszorítom a kezét, odébb rángatom, kiabálok vele. indulatból, és türelmetlenségből. nem jó. megoldás? egyelőre fogalmam sincs.

amióta vége a táncnak (egy hete már nincs) azóta megint teljesen befelé vagyok fordulva, Z. beteg, gyenge, sokat alszik és keveset eszik, könyv, film, információ, beszélgetés, zene tehát többé-kevésbé passzív kikapcsolódások nekem nem segítenek, vagy sokkal kevésbé, de most amúgy sincs rá idő. a bringa zörög, meg kell nézetni! úszást tervezem bevonni, bár tartok a fertőzésektől, azt hiszem próba szerencse alapon le fogok menni az uszodába hamarosan. tánc. az jó!

most jön a hírek olvasása, majd a rendrakás és mosogatás

amig lehet...

jó. jó, hogy volt idő leülni és meginni a kávét :-))