Ülök az ágy szélén, szándékosan hátat fordítva az ágyon játszadozó Julcsinak. Julcsinak elhelyeztem az ágyon több játékot, amiket egyébként nagyon szeret. Ilyen pl. a dupló repülőgép kereke, amit percekig elszopogat. Most 2 perc sem telik belé, Julcsi feje a combom és a mellettem levő párna közé fúródva kémlel és láthatóan minden lehetőséget latba vet, hogy közelebb jusson a laptophoz.

Elképesztő gyorsaság, de főként eltökéltség jellemzi Julcsit az egyes tárgyak megkaparintását illetően. Legyen az kisautó - pl. narancssárga trabant, ami T. nagy kedvence, - esetleg telefon, fényképező, papírzsebkendős doboz, kábel, pl. ebéd közben arra lettem figyelmes, hogy J. a porszívó zsinórját szopogatja -, de leginkább persze a számítógép!

A tegnapi koncert nagyon jó volt! illetve az egész este volt nagyon jó, az odabiciklizéstől kezdve a koncerten át, a sörivással + boroskóla! hú-ha, hazabiciklizéssel, amiben benne foglaltatott kisebb összeütközésünk Zolival, aminek során ő a földön landolt. Tegnap azt mondtam, első közös bicikliutunk során, de aztán most eszembe jutott, hisz volt már nekünk közös Zircen, úgy tíz éve.

A koncertet a teremben lévő büféspultra felülve néztem, hallgattam, ennél tökéletesebb hely nem nagyon hiszem, hogy lett volna, tökéletesen láttam a zenészeket, nem is tudom volt-e már ilyen. Blixa és a többiek mintha kicsit megfáradtan zenélgettek volna, vagy csak a közönség volt hervasztó kicsit, szóval részükről mintha nem lett volna száz százalék a bevitel. nekem így is nagyon nagyon jó volt ez a zene olyan tiszta, olyan érzés, hogy nélkülöz minden mesterkéltséget -

Gyerkőcök élvezték a nagyszülős estét, ahogy hazaértünk Julcsi teljes szétterpesztve feküdt alatta fekvő nagymamáján. Ami vicces, beraktam az ágyába, semmi nyekkenés, és onnantól is reggel fél hatig semmi! Lehet persze, hogy mi voltunk kiütve, és nem hallottuk, hogy mi van éjjel a gyerekszobában, mindenesetre fél hatkor mentem Julcsiért, Tomit pedig, ha jól emlékszem, reggel nyolckor hallottam! Egyelőre fel vagyok töltődve, Tomi nyígását és szörpkiöntését is egész jól viseltem, és türelmes vagyok, rám nem annyira jellemző mértékben.

Délelőtt az is kiderült, hogy superül lehet borongós, szemerkélős időben is sétálni, csak megfelelő öltözék kell hozzá. Julcsit fedi a babakocsi, meg a takaró, Tomi pedig egybefüggő, eső elleni anorákban motorozgatott.

J. eddig engedett írni..pedig szupr képek is vannak!