A bejegyzések mostanában gyakorlatilag úgy készülnek, hogy leülök, írok, berakok néhány képet, majd úgy a közepe táján elalszom. ekkor párszor még megpróbálom kinyitni a szemem, koncentrálni, majd valamiféle véget biggyesztek a bejegyzésre. erre jó példa egy korábbi, amit arról írtam, még a freeblogon, amikor Boriéknál voltunk Diósdon. részletesen írok az útról, a vicces és bosszantó szituációkról, majd arról, hogy ott mi volt és milyen, már csak pár sornyi összefoglalást. ugyanis elaludtam közben...
Eljött a közös étkezések ideje.. legalábbis ami az uzsonnát esetleg vacsorát illeti, ha épp összejön.
Julcsi gyümölcsöt majszol valamelyikünk ölében, Tomi is csak az etetőszékben, másikunk pedig meghatottan ül, nézi a család többi tagját és szintén rágcsál valamit. vagy, ha én vagyok, akkor gyümölcsjoghurtot.
Tomi ha kiszabadul a székből, garázdálkodni -vagy épp pakolni- kezd a konyhában. összeszedi például a lehullott morzsákat, darabkákat, piszkokat (Szösz), és megkísérli a kukába juttatni őket.
Zoli megnézi a különböző boltok szórólapjait, egyszer-egyszer szól arról, hogy mi történt a munkahelyén, én meg lelkesen, vagy idegesen, vagy fáradtan, vagy mindez együtt mesélem, hogy mi volt itthon a gyerkőcökkel, ki mi újdonságot csinált....
Alvás terén is vannak változások. Mind az elalvást, mint az éjszakát és ébredést tekintve. Este Tominál 8-9 közt fekszik továbbra is, de az elalváshoz vagy benn kell maradni, vagy bejárkálni, de legalábbis nyitva hagyni az ajtót és az egyik lámpát égve. bennem még él a remény, hogy lesz változás. szívesen mesélek, énekelek elalvás előtt, odaülök az ágyhoz, ha épp nem Julcsival vagyok, de mindezt azzal a kitétellel, hogy ez mondjuk 10perc lefekvés után, és utána, függetlenül attól, hogy alszik, vagy nem, kijövök. na, ez az, ami mostanában nem ilyen gördülékeny. Julcsi szerencsére kezd már korábban nyugovóra térni, ami azt jelenti, hogy nagyjából 10 körül alszik. vagy szoptatásos, vagy labdás altatás után. Aztán fektetjük az ágyába.
Mostanáig tekintve azt mondanám, szerencsés volt Julcsi beköltöztetése a kisszobába. Tomi egyértelműen örül neki, Julcsi is, úgy tűnik. Bár reggelente kicsit csalódottnak tűnik T. néha, hogy J. nincs már az ágyában - hisz hajnalban átkerül hozzánk. -
Ez a hajnal valamikor fél hat és fél hét közt van többnyire. Addig, jó esetben csak egyszer, vagy egyszer sem ébred, és többnyire egy kis ringatással visszaalszik. esetleg ölben szoptatás után visszahelyezhető. ha ezekhez nincs energiám, akkor persze fektetem oda mellénk, és akkor már ott is marad. hajnali kaja után többször volt már, hogy nem szoptatás közben aludt vissza, hanem úgy, hogy a hasára fordul, én pedig a hátát simogatom, és elalszunk mindketten. ez nagyon aranyos. reggel Tomi elég korán kel mostanában, van, hogy már fél hét körül, de eddig sikerült tartanom magam ahhoz, hogy 7óra előtt nem veszem ki az ágyából. kinyitom az ajtót, láthat minket, visszaalszik, vagy dumál, olvasgatja a tűzöltós, vagy a mentős könyvet...közben néha: aja, ajaa, oda, odaaa, azaz kéredzkedik az ágyunkba.
reggel 7 után jöhet...
na, most megink ko....