A hétvégét Kerepesen töltöttük. Pénteken este még minden gördülékenyen zajlott.
Az első nagyobb döntés az volt, hogy szombaton, a közeledő viharra tekintettel - amiről Zoli természetesen előre tájékozódott az internet segítségével - Zoli és Tomi kint maradnak.
Nálunk ugyanis meglehetősen félelmetes egy nagyobbacska szélvihar, a NY-i kitettség miatt telibe az óriási ablaktáblára... Szóval, hogy maradnak.
A második döntés az volt, hogy tekintettel a már rohamosan közeledő viharra, én sem megyek be Julcsival, Zsófi szülinapi bulijára. Ez egy nagyon jó döntés volt, különösen a következő döntés tekintetében...
Ugyanis a harmadik döntés az volt, amikor a vihar, ami megérkezett, kidöntötte a szemben levő hát kertjében (addig) álló óriási fát. Nem is volt robaj, a fa egyszercsak kb.60°-os szöget zárt be az utcával, közrevéve a villamosvezetéket:
Na, innentől volt nagy izgalom, hívjuk-e a tűzoltókat, vagy hívja-e más, nincs áram, - de mégis van egy kör megmaradt, tehát bizonyos lámpák égtek. félig sült darálthús a serpenyőben, felvágott hús a vágódeszkán...
Aztán jöttek a tűzoltók, mi meg néztük sokat az ablakból, hogyan vágják a gallyakat.
Mivel nem nagyon volt villany, a gyertyákat is beüzemeltük.
Később (azaz este 8 körül) a mikrohullámú sütő másik konnektorba dugásával sikerült elkészíteni a kókuszos-chilis csirkehúslevest, és a lasagne-t. Nagyon finomak voltak!
A fakidőlés még mára is hagyott izgalmakat, mivel a nagy részét tegnap otthagyták, sötétben és élénkülő szélben nem kockáztatták az eltávolítást. így ma délelőtt fejezték be.
A negyedik, számomra talán legjelentősebb döntés pedig az volt, hogy Julcsit ma beköltöztettük a gyerekszobába. Ez egy magára régóta várató, ám meglepően hirtelen meghozott döntés volt. valahogy így zajlott:
- (magamban:) mi lenne, ha ma beköltöztetnék Julcsit...
- majd Zolinak: Zoli, mi lenne, ha ma beköltöztetnénk Julcsit?
- Zoli: Túl van tárgyalva...
És ekkor nekifogtunk. Körülbelül 4féle variációban próbáltuk elhelyezni a két kiságyat, a két polcot és az egy pelenkázót a 8nm-es szobában a (ruhásszekrények mellett :-) Ide-oda tologattuk, raktuk, pakoltuk... este fél nyolc körül megszületett a végső döntés az elhelyezésről, amit Zoli megvalósított.
Aztán próba-szerencse, letettük a gyerekeket aludni... persze ez félig-meddig vicc volt, szóval Julcsi nagyjából 2 perc múlva már jött is ki... egyelőre a kanapén hever elaludva, de nemsoká beviszem a kiságyba.
hogy az éjszaka milyen lesz, arról egyelőre nincs elképzelésem, de azt hiszem inkább nem is gondolok rá... Képek az új elrendezésről majd holnap..
