Azt nem mondhatnám, hogy őszies volna az időjárás, ami persze egyáltalán nem baj, inkább csak kicsit megkavar.
mert, hogy múlt héten Tomi és Julcsi elkezdték az óvodát, Tomi a nagyon nagy csoportban, Julcsi pedig a nagy középsőben (vagy kis nagy csoport? :-), kicsit hihetetlen, hogy már Julcsi is 3. éve jár oda.
Zsuzsi is jár óvodába, naponta kétszer, csak a két időpont között még nem marad ott. viszont az óvónéniket és dadusokat sőt szerintem a gyerekeket is elég jól ismeri.
Tomi első napon eléggé sírt, sőt kijelentette, hogy ő nem megy, aztán úgy tűnik, hogy jobb lett a helyzet, de sajnos igazából nem szereti az óvodát. vagy legalábbis nem kifejezetten szereti, az biztos. Azt már le sem írom, hogy mostanában sokat gondolok rá, hogy vajon miért is nem ment iskolába, és igyekszem erősítgetni magamban és keresni az indokokat, hogy miért is volt ez jó döntés mégis.
AZ óvodába menéssel kapcsolatosan úgy látom, hogy Julcsi inkább csak azért nem akar menni, hogy itthon játszhasson,
Tomi viszont valamit kifejezetten nem szeret ott :-(
 |
| Származási hely: 2012. augusztus 29. |
Zsuzsi mindeközben szinte észrevétlenül fél éves lett! Emlékszem, amikor Gellért Samu lett fél éves, akkor az valami hihetetlen távolságban volt, és nagyon nagyon nagy gyereknek tűnt már. Zsu most nem tűnik annyira nagy gyereknek, bár a babakocsiból már majdnem kilóg.
Ami őt illeti, most már nagyon érdeklik a játékok, igyekszik mindent megszerezni. a saját játékaival is foglalkozik, de természetesen a mobil telefon, távirányító, és egyéb hasonló dolgok keltik fel legerősebben az érdeklődését.
A héten gyógytornán is volt Zsuzsi, ahol elmondták, hogy kicsit féloldalas, amit már születése után a gyerekorvos is mondott, csak én mindig elfelejtem, hogy melyik fél oldalra, de most megpróbáltam megjegyezni, hogy balra kifli... (vagy jobbra?) néhány játékos tornagyakorlatot végzünk vele itthon. Hason már elég jól kinyomja magát, de azért még mindig sokat repülőzik.
A hétköznapok bekövetkeztével kicsit nagyobb a rendszeresség, de az egyedül elalvásra még mindig nem tudom hogyan fogom rábeszélni...
Reggel kényelmesen 7 körül kelünk (Azért Zs. és én általában korábban)... Ha mindenki felébred, akkor átjönnek a nagyágyra, de rendszerint csak Tomi, mert Julcsi addig húzza a lóbőrt, amíg ki nem rángatjuk az ágyból. Mostanában Julcsi alszik felül és Tomi alul, amióta T. pár napja hányt éjjel, és nincs kedve fenn aludni.
Szóval reggel fetrengés és készülődés...
 |
| Származási hely: 2012. augusztus 29. |
aztán valahogy elindulunk, negyed 9-fél9 között. Zs. a babkocsiban, T. és J. vitáznak, hogy ki melyik oldalát fogja, de előbb utóbb eljutunk az óvodáig.
Így, hogy Zs.- az ölemben ül, amíg bemegyünk, T. és J. már valóban önállóan öltöznek, én csak terelgetem őket. 9 körül végzünk, Zs. hazafelé a babakocsiban elalszik. kicsit még tologatom, aztán feljövünk. 10-fél11ig alszik, néha egy kis tologatós rásegítéssel.
Utána anyatejet fogyaszt, játszik... majd fél1-1 körül ebéd (anyatej+ főzelék) és fél2 körül már újra álmos, úgyhogy szoptatós (esetleg tologatós) elalvás. 3 tájban ébred, akkor tejet iszik, majd indulunk az óvodába. Délután még szopik, néha gyümölcsöt is eszik hozzá, hat körül is szopik. este még 7 körül rendszerint újra alszik egyet, de azt többnyire hordozóban, így én van hogy már 10-20 perc múltán leteszem, és ébred. Így is van, hogy 9 utánra tolódik az elalvása mostanában. Tomi és Julcsi is fél9-9 körül fekszenek. változó, hogy előbb ők, vagy előbb Zs. vagy egyszerre.
Ha valahogy sikerül Zs. hét óra körüli alvását kihagyni (de addigra már nagyon fáradt, úgyhogy nem mindig megy) akkor 8 körül altatom. Napközben elég sokat játszom vele, szóval amit az alvás ideje alatt nem csinálok meg, azt később nem is nagyon fogom tudni. Ennek kapcsán el is szoktam gondolkodni, hogy vajon hogyan csináltam ezt egy 6 és egy 22 hónapossal. elég elképzelhetetlen. mondjuk közben is az volt.
Éjjel Zsu ébred, jó esetben 3 körül, és onnantól kétszer szopik, majd csak hajnaltájt, de mostanában valahogy előbb is ébredt, plusz elkezdte a hajnalig egyfolytában rajtam csüng időszakot, amit ugyan csak akkor veszek észre, amikor időnként felébredek, meg még onnan, hogy reggel alig tudok felkelni, aztán mire az oviból hazaérünk már legszívesebben újra aludnék, este meg kontrollálatlanul kidőlök...
ilyenek a napok. és ezek még csak a rendszer, a valódi dolgok, amik ezen csomópontok közötti időket és tereket kitöltik...
 |
| Származási hely: 2012. augusztus 29. |
