DJTZs

én a végén mindig mindenkit megsajnálok... nem tartom ezt egy különösebben jó tulajdonságomnak, sőt, néha egyenesen a jó erkölcs határait súrolják a gondolataim és érzéseim - már amennyiben egy érzés lehet erkölcstelen -, de kétségtelen, hogy az a típus vagyok, aki a darabolós gyilkosnak is azonnal a gyerekkorára gondol, hogy biztosan kedves kis gyerek lehetett, csak verte az apja, vagy nem szerette az anyja, molesztálta a tanítónéni vagy bármi...

A Pali bácsit is mingyá' megsajnáltam, hogy igazán, hát ő csak az anyukáját akarta boldoggá tenni azért hazudott és csalt.

A Felkopp nénit is sajnálom, végső soron szörnyű lehet ilyen szörnyűnek lenni, meg a Felkopp bácsit is, hogy egy ilyen megkeseredett házisárkánnyal él együtt. Ráadásul még a felettük lakók a fürdőszobájukat is eláztatták.

És akkor még persze az amúgy kifejezetten kedves és szimpatikus anyukát is, aki a fejébe vett kitalációk és féltékenység miatt éktelenül leordítja a fejem, majd nem szól hozzám többé - szegénynek persze valahova ki kell tennie a családi gondjait, hát engem talált meg rá...

szóval így van ez.  persze nem a felelősségüket akarom kétségbe vonni, de valahogy a végén mégis megsajnálom őket.

Mint a nagymamám, aki annak idején a balatonszemesi tolvajokat, akik betörtek a házba, a szembesítés során udvariasan kávéval kínálta...

Léna 5 hetes lett, és 3.80 eddig minden héten húsz dekát gyarapodott. vicces ez a pontosság.. egymásra is kacsintottunk Lénával ennek örömére:

Származási hely: Léna

Tomi elég extrémeket álmodik mostanában. Előző két napi álmai:

 - Kavicsokat vettem a számba, és megfulladtam...

 - Egy ló voltam, és megnyúztak...

ami érdekes, hogy nem sírva, izzadtan ébred, mint egy rémálomból, hanem egyszerűen csak nyugodtan szól, hogy rosszat álmodott.

Julcsi ma azt álmodta,  hogy pónik között volt, szörnyek is jöttek, és ő pedig le akarta győzni a világot...

HQ és teljes képernyő!

és most már talán Bumbit is le tudom tenni, és kevésbé szórakoztató, de lényeges dolgokkal foglalkozni..

tegnap rekord nagyságút kakilt.

ma: rekord nagyságút nem alszik. fél 10 óta ébren - egy egy 5 perces időtartamot leszámítva (most 1 óra van), jelenleg kendőben hörög, röfög, már le sem teszem, mert úgyis pakolhatom vissza pár perc múlva..

egyébként meg szupercuki :-))

azt meg nem értem, hogy mi a fenének ír valaki doktorit, ha másról akarja lemásolni. ezért kár belefogni. ha meg már mindenképp másolni kell, miért nem hivatkozik... ezért is jók a term.tud kutatások . bár nyilván van olyan is, aki dőlésszögeket, vagy mérési adatokat koppint valakiről, de azért az már tényleg hülyén hangzik..

Így, hogy egy nap múlva 5 hetes, tán ideje lejegyeznem, hogy 4 hetesen, azaz egy hónaposan Léna tömege 3kg62deka volt. és azóta jelentősen nehezebb lett...

Elkezdett torokhangokat hallatni (Azaz röfög, hörög, és ilyesmi), időnként nagyon különös hangokat ad ki.

A kendőt már megismeri, mert - ha épp nem éhes, vagy vágyik másra- akkor amint belehelyezem elhallgat, majd jó eséllyel perceken belül alszik.

én pedig eljutottam az első kimerülési fázisig:

tegnap éjjel megállapítottam, hogy a gyermek rajtam fekszik és szuszog, de nem emlékeztem, hogy hogyan került oda, csak sejtettem, hogy valószínűleg megszoptattam, különben nem feküdne ily nyugodtan. .. figyelembe véve, hogy ülve szoptatok, azért ez szép teljesítmény..

‎"Nem azok az életélvezők, akiknek minden dologból a legjobb van, hanem azok, akik a legjobbat tudják kihozni abból, amijük van." (B.E.)

... de felébredt. sírt, orrot tisztítottunk, tejet ivott, újra sírt, kendővel mentünk sétálni :-)

majd eljön a babakocsinak is a maga ideje...

Léna ma 4 hetes, tegnap mentem először vele az oviba a két gyerekért. (hétfőn már voltam csak Tomiért, de az más...)

Könnyítés, hogy már az udvaron játszottak. Nehezítés, hogy teljesen meg voltak kergülve :-)

De valahogy hazaértünk és senkinek nem esett közben bántódása. Itthon pedig kiálltam a próbát: egyetlen egyszer sem ordibáltam senkivel, nem rángattam senkit, stb....

(fentieket még tegnap írtam, előrelátóan, sejtve, hogy ma nemleszidő)

mostébredez, párpercealudtel, elégnáthás.

"Nem számíthatsz arra, hogy akad egyetlen ember is a világon, aki szavad, cselekedeted pontosan úgy érti majd meg, úgy fogja fel és magyarázza, ahogyan te elgondoltad. Mindig csak te tudod, mit akartál igazán: a világ annyit ért és lát csak szándékodból, amit az emberi értelem rejtélyes, torzító tükre felfog és visszatükröz."

(M.S.)